A Skót Egyház moderátorának látogatása Debrecenben kezdődött, ahol prédikált a Nagytemplomban, találkozott Bölcskei Gusztáv püspökkel és Vad Zsigmond esperessel, a zsinat külügyi és ökumenikus bizottságának elnökével, valamint helyi lelkészekkel beszélgetett az egyház mindennapjairól. A moderátor részt vett az ökumenikus imahét záró istentiszteletén és az azt követő fogadáson is.
David Arnott nagytemplomi igehirdetésében utalt arra, hogy 1991-ben gyülekezeti lelkészként járt először Debrecenben tanulmányi szabadságát töltve a kollégium történelmi falai között. Visszatekintve akkori élményeire, a moderátor elismerőleg szólt egyházunkról: „Összevetve azzal, amit húsz évvel olvashattam ki az egyház életéből, csak gratulálni tudok: egy olyan egyházat látok ugyanis benne, amelyik az elmúlt két évtizedben hatalmas változásra volt képes.”
A moderátor debreceni látogatása szombat este, január 21-én hivatalos vacsorával kezdődött, amelyen Vad Zsigmond esperes, Gaál Botond professzor és dr. Czeglédy Mária, a nőszövetség kerületi elnöke fogadta. Ahogy Arnott fogalmazott, útjának célja a két egyház kapcsolatának megerősítés mellett az is, hogy minél teljesebb képet kapjon a református egyház és az ország aktuális helyzetéről és azokról a kihívásokról, amelyekben a skót reformátusok tapasztalata és támogatása segítséget jelenthet a jövőben. Ezzel a céllal került sor vasárnap, január 22-én két személyes találkozóra is. A helyi lelkészekkel és presbiterekkel való találkozón a testvér gyülekezeti kapcsolatok mellett, amelynek a Debrecen és a skóciai Dumfries-Kirkcudbright között létrejött egyházmegyei partnerkapcsolat (twinning) ad keretet, szó esett a két egyházat érintő közös kérdésekről is, valamint a migrációról, a gyülekezetek szerepvállalásról menekültügyben, illetve az önkéntesség ösztönzéséről akár közös program keretében is.
A moderátor ezt követően az egyházi önkéntesség új struktúráit is közelebbről megismerhette és első kézből kaphatott tájékoztatást egyházunk szociális szolgálatáról Balogh Barnabás lelkésztől, a Magyar Református Szeretetszolgálat igazgatójától. Találkozójukon a diakóniai modellek összevetése, az egyháztagokat segítő és nyilvános programok viszonya, a skót Világmissziós Tanács és a MRSZ jövőbeli közös nemzetközi felelősségvállalása voltak a főbb témák.
A skót küldöttség részt vett az ökumenikus imahét záró alkalmán a Nagytemplomban, ahol Bosák Nándor megyés püspök hirdette az igét, Arnott pedig áldást osztott. A római és görög katolikus, evangélikus, baptista és református lelkészek közös szolgálatával zajló istentisztelet, illetve az imahét alkalmainak perselyadományát a nemrégiben indult cigány szakkollégiumi hálózat javára ajánlották fel.
Az istentisztelet után Bölcskei Gusztáv püspök adott fogadást, amely alkalmat adott a különböző felekezetek lelkészeivel való találkozásra, illetve a Wáli István Református Cigány Szakkollégium igazgatónőjével, Uhrin Anikóval folytatott hosszabb, tájékozódó beszélgetésre. Az igazgatónő ismertette a szakkollégium „filozófiáját” és alapvető céljait. A 2011. szeptemberen indult Szakkollégium, a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat tagja, melynek célja a társadalmi, nemzeti és szociális kérdések iránti érzékenység növelése, a cigány diákok tanulmányi előmenetelének, nevelésének és személyiségfejlődésének támogatása, valamint a közösség iránti felelősségvállalás és a keresztény szellemiségű cigány értelmiség megerősítésének elősegítése.
A háromtagú skót küldöttség, amelynek tagja még a moderátor felesége, Rosemary Arnott, valamint Ian Alexander, a Világmissziós tanács főtitkára, hétfőn reggel Bölcskei Gusztáv püspökkel tanácskozott a magyarországi politikai és egyházi helyzetről, valamint a két egyház együttműködésének fő területeiről.
A püspök részletesen beszámolt az új egyházi törvény elfogadásának visszásságairól és a törvénymódosításnak köszönhetően előállt nemzetközi helyzet nehézségeiről, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a korábbi szabályozás tarthatatlan volt. A két egyházvezető hosszan és őszintén beszélgetett az egyházak helyzetéről, a kormányzatokkal való együttműködés nehézségeiről. A püspök kiemelte azt is, hogy az alapvető politikai és strukturális átalakítások során elkerülhetetlenek a nemzetközi kritikára is okot adó lépések, akár hibák.
A tárgyalófelek között egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy a hazánkat ért nemzetközi kritikák javarésze megalapozatlan, túlzó és előítéletes, Európa felelőssége pedig vitathatatlan a térség politikai átalakulásában és az azzal járó problémákban. A kölcsönös politikai bizalmatlanság, a befolyásos európai országok hatalmi politizálása és a valós párbeszéd hiánya megmérgezi az európai országok kapcsolatát. A két egyház hagyományos kapcsolata alapot adhat az előítélettől mentes eszmecserére és kommunikációra, ami a jelenlegi európai krízisben különös társadalmi felelőssége az egyházaknak. A tanácskozáson terítékre kerültek a kisebbségi jogok, a kettős állampolgárság és az új alkotmány kérdései is.
A vendégek a tanácskozó után az Immánuel otthonba és a református kollégiumba látogattak, majd útra keltek Kárpátalja felé.
Külügyi Iroda, Fotó: Barcza János
