Visszakerült eredeti helyére Diószegi Sámuel emlékirata
2018. december 03.

1806-ban, Diószegi Sámuel lelkészsége idején készült az az emlékirat, melyet a debreceni református gyülekezet presbitériuma fogalmazott meg és rejtett el a Debreceni Református Nagytemplom tornyában. A titkos történelmi dokumentum kifejezetten az utókor számára készült, hogy a Nagytemplom építéséről és annak elődjéről, az András templomról szolgáltasson információt. 2018. december 2-án, advent első vasárnapján ünnepélyes keretek között adta át Kósa Lajos országgyűlési képviselő és dr. Papp László, Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere a hosszú és kalandos utat bejárt iratot a Nagytemplom presbitériuma számára.

alt

Ahogyan Vad Zsigmond, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség esperes-lelkipásztora is kiemelte: „Nem véletlen, hogy advent első vasárnapján kerül átadásra ez a történelmi jelentőségű dokumentum. Advent ugyanis a várakozás ideje, és többen vagyunk, akik régóta vártunk már erre az alkalomra, hogy a Diószegi Sámuel reformátor által jegyzett kézirat visszakerüljön a gyülekezet otthonába.”

A Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárában megtalálható az a presbiteri jegyzőkönyv a 19. század elejéről, mely az emlékirat helyéről és annak tartalmáról ad leírást: „Valami helyet hagytak a kőművesek a Péterfia felől lévő torony fundamentumában, hova emlékeztető írást tehetni a Templom fátumáról és egyéb emlékezetrevalókról… Vigye oda Curator Úr, de úgy, hogy észre ne vegyék, tétesse be, tsináltassa be a helyet. Adódjon akkor Discrétióban a Mesternek 20, a Pallérnak 15, a Legényeknek 5 Rhénes forint mindegyiknek”.

 alt 

Az emlékirat azonban az idők során mégis eltűnt a toronyból, és egészen véletlenül került Kósa Lajos országgyűlési képviselőhöz: „Ha ez a papír beszélni tudna, nem csak a benne olvasható tényekről mesélne, hanem arról az útról is, ahogyan hozzám került. Egy debreceni régiségvásáron találtam rá, hiszen – ahogy többen is tudják rólam – gyűjtöm a régi iratokat, képeslapokat… Meg sem néztem tüzetesebben a rajta lévő írást, csak megvásároltam. Évekkel később, otthonomban vettem jobban szemügyre, és akkor tudatosult bennem, hogy mit is tartok a kezemben. Elsőként a Debreceni Önkormányzatnak mutattam meg az iratot, mint fontos feljegyzést városunk egyik leghíresebb épületéről. Később aztán Polgármester Úrral, valamint a Nagytemplomi Református Egyházközséggel arra a döntésre jutottunk, hogy ennek az emlékiratnak eredeti otthonában, a Nagytemplomban van a helye.”

A több mint kétszáz éves emlékiratot advent első vasárnapján vette át Kósa Lajos országgyűlési képviselőtől és dr. Papp Lászlótól, Debrecen polgármesterétől Vad Zsigmond esperes-lelkipásztor és Ember Sándor főgondnok a gyülekezet közösségében. A kézirat a Nagytemplom gyülekezettörténeti kiállítóterében lesz látható.