Idén elmarad a Karácsony!?

alt

Itt az Advent. A várakozás ideje. Szeretjük is, meg nem is. Persze szépek a fények, szeretjük az ünnep illatát, és ott a reménység, hogy valami különleges történik majd velünk, de közben meg ott van bennünk a nyűg: mennyibe fog ez már megint kerülni? Ott a nyugtalanság: hányan hiányoznak majd a terített asztal mellől? Ott a fejfájás: mennyi mindent kell még addig megoldanunk, míg elérkezik az a két napos Szeretet-ünnep.

Minap azon tűnődtem, hogy vajon mi történne akkor, ha valaki oly módon próbálná levenni rólunk az ünnep terhét (szörnyen hangzik, ugye, hogy terhe van?), ha kihirdetné, hogy az idén elmarad a Karácsony?!

A hír mindenhol megjelenne: újságokban, televízióban, rádióban, hirdetőtáblákon.

Minden csak ettől  volna hangos: ELMARAD A KARÁCSONY!

Vajon hányan lélegeznének fel? Hányan lennének boldogok a hírtől?

Tudod, mi történne? Az emberek azt mondanák: az lehetetlen! Nekem senki nem mondhat ilyet! Nekem és az enyéimnek akkor is lesz Karácsonya, ha senki másnak a világon! És mindenki szervezni kezdené a családja kicsi, titkos ünnepét. Nem vásárolnának, nehogy valaki megneszelje, hogy mire készülnek. Csendben, elrejtve készülődnének, és mikor találkoznak: csak egy ölelés kíséretében csúsztatnák egymás kezébe az ajándékot, amit késő éjjeleken készítettek.

Különös ünnep volna.

Talán kevésbé hangos és hivalkodó, mint ahogyan mostanában ünnepel a világ.

De el nem maradna.

Mert a Karácsony, több mint 2000 éve nem tud elmaradni…

 

(Révész Judit)