Kerületi

2017. október 19-én a Gál Ferenc Főiskola Klebelsberg termében került sor a reformáció 500. évfordulója alkalmából rendezett tudományos tanácskozásra. A szimpózium célja az volt, hogy a különböző felekezetekből érkező előadók a lehető legtöbb szempontból megvilágítsák a reformáció örökségének jelenlegi helyzetét. 500 év múltán az egyes egyházakban másként csapódik le ez az örökség, következésképp mások azok a pozíciók, ahonnan az egység helyreállítására szolgáló párbeszéd elindulhat.

2017. október 26-án a kolozsvári Babeş-Bólyai Tudományegyetem díszdoktorává (Doctor Honoris Causa) fogadta dr. Fazakas Sándort, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Szociáletikai- és Egyházszociológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát, a Doktori Iskola vezetőjét és a Doktori és Habilitációs Tanács elnökét, aki mindemellett a Tiszántúli Református Lelkésztovábbképző Intézet vezetője, és a Hosszúpályi Református Egyházközség lelkipásztora.

Vajda János Kossuth-díjas zeneszerző Istenes ének című művét, amelyet a reformáció 500. évfordulója alkalmából írt, elsőként Debrecenben, a Nagytemplomban hallhatja a közönség október 31-én. A darab koncepciójáról, az alkotói folyamatról és a reformáció legfontosabb gondolatairól kérdeztük a zeneszerzőt.

A Magyarországi Református Egyház fenntartásában működő Wáli István Református Cigány Szakkollégium (WISZ, 4024 Debrecen, Blaháné u. 15., 1), különös tekintettel az induló EFOP-1.3.7-17-2017-00221 azonosító jelű, és „A Wáli István Református Cigány Szakkollégium tevékenységének bővítése és minőségi fejlesztése” című projektjére, a következő állásokra hirdet pályázatot:

Az „Akikre nem volt méltó a világ” drámapályázat a Tiszántúli Református Egyházkerület, a Csokonai Nemzeti Színház és Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata közös szervezésében valósult meg. A reformáció ötszáz éves évfordulója alkalmából olyan pályaműveket vártak, amelyek a hit megtartó erejéről mutatnak példát. Első helyezést ért el Győri L. János és Győri Katalin Menekülők című drámája, amelyet október 30-án mutatnak be a Csokonai Nemzeti Színházban.

Október 28-án utcai hitvitát rendeztek Debrecenben református, evangélikus és katolikus résztvevőkkel. A város egyik nevezetessége, a legenda szerint egy ősi hitvita nyomán kisarjadt líciumfa tövében a reformáció hőskorának hangulatát megidézve cseréltek eszmét a felek a bálványok, bálványozás témakörében. 

1660-ban, Várad eleste után a váradi deákok Martonfalvi György professzor vezetésével Debrecenbe menekülnek – ezzel válik a Debreceni Kollégium az „ország iskolájává”, s Debrecen „egész Magyarország és Erdélységnek világosító lámpásává”. 

A Református Nőszövetség újraalakulása óta végzett hűséges, áldozatos, példamutató nőszövetségi szolgálata elismeréseként a Tiszántúli Egyházkerületi Nőszövetség vezetősége terjesztette fel Dr. Szalkay Kázmérné Tóth Györgyit a díjra. A laudáció alább olvasható.

Több évtizedes szünet után ismét megszólal a 225 éves Mezőtúr-Belvárosi Református Templom orgonája, ugyanis a reformáció ötszáz éves évfordulója alkalmából felújították. Az 1854-ben épített hangszer az elmúlt években több lépésben újult meg a hívőktől, a helyi önkormányzattól, az egyházkerülettől, valamint az állami forrásból kapott támogatásokból.

A tavaly alapított Debrecen Város Boncz László-díja a gyermekvédelem, gyermekjólét, családsegítés, idősgondozás és a fogyatékos személyek ellátása területén, valamint az egészségügyi alap- és szakellátás és egészségmegőrzés területén intézményesített vagy intézményi kereteken kívül, a lakosság érdekében kimagasló szakmai tevékenységet végző és kiemelkedő eredményeket elért személyek munkájának elismeréseként adományozható. A Boncz László-díjat idén Győri Zsófia és Szatmári Sándorné kapta meg.