Napi ige
2026. január 25.
„...eredj Júdeába, hadd lássák a tanítványaid is a tetteidet, amelyeket cselekszel!”
Jn 7,1–10
Igemagyarázat
Jézus Úr és Isten, aki nem függ emberektől. A saját testvéreitől sem. Olyan csavaros érveléssel próbálják eltávolítani Jézust, amit tanítani kellene! Pedig a háttérben csak egyetlen dolog áll: kellemetlen nekik Jézus… Ezért találják ki, hogy mutassa meg magát tanítványainak és az egész világnak (5), csak tőlük menjen már! Jézus kihallja belőle a Kísértő szavát (Mt 4,8–9). Dönt, és azt csinálja, ami Istentől kapott feladata. Hatalmas ajándék a belső, Istenre figyelő szabadság, amikor nem félünk emberi véleményektől!
RÉ21 62 • IÉ ApCsel 10,21–35 • Zsolt 62
Zsoltárdicséret | 191 | Dicsérd az Istent mostan, ó, én lelkem
Heti zsoltárének | 111 | Hálát adok, Uram, néked
„Ez egyszer nem én leszek a hibás…”
(3) „Ez egyszer nem én leszek a hibás…” (Bír 15,1–8)
A békülni kívánó Sámson az apósa házánál döbben rá, hogy feleségétől végképp megfosztották (1–2). Hiába próbálja őt az apósa a húggal kárpótolni, ő hajthatatlan. Ez a jogtalan sérelem arra készteti, hogy „rosszat” tegyen a filiszteusokkal, és – mint mondja – „ez egyszer nem ő lesz a hibás” (3). Emberi szemszögből vitatható az álláspontja, de ha élettörténetét úgy nézzük, hogy abban Isten cselekszik (vö. 13. fejezet), nyilván érthető. Ettől kezdve Sámson életében bosszú bosszút követ. Gonosz akcióval felgyújtja a környékbeli filiszteusok gabonaföldjét (4–5). Amikor emiatt a filiszteus gazdák bosszúból megégetik az apósát és a volt feleségét (őket okolván a gabonaföld felgyújtásáért), Sámson a család borzalmas kiirtására ismételten megtorlással válaszol, és sok filiszteust megöl (6–8). Nem csoda, hogy elmenekül a vidékről, és júdai földön, a nehezen megközelíthető étámi barlangban húzódik meg (8). Mi csupán sejtjük Sámson elégtételvételében Isten titkos munkáját. Az egykori gyülekezet viszont bizonyosan érezte, amikor hallgatta az elnyomó filiszteus hatalomnak okozott károk színes elbeszélését.