(10) „Azután vezesd a lévitákat az Úr színe elé, és Izráel fiai tegyék kezüket a lévitákra.” (4Móz 8)

A szentély felszentelése, az adományok összegyűjtése után a hétágú, arany lámpatartó mécseseinek elhelyezéséről és beállításáról olvasunk. Az ún. „menóra” fontos jelképe az Örökkévaló világosságának, fénye Isten kegyelmes tekintetét is jelentheti (Tóth Kálmán, Jubileumi kommentár). A mécseseknek estétől reggelig, egész éjszaka égniük kellett a szentélyben (2Móz 27,21). A léviták szolgálata, hogy a papoknak alárendelt segítői az istentiszteleteken. A kiválasztásukról a 3,5–10 rendelkezik, felszentelésük is másként történik, mint a papoké. Vízzel megy végbe a rituális megtisztításuk és ruhájuk megmosása, azután állnak a nép elé. Nyilván csak a törzsek vezetői elé, ők teszik a kezüket rájuk, kifejezve: Izráel fiainak egészét képviselik. Már tudjuk: a lévitáknak különleges szerepük az, hogy Isten színe előtt minden elsőszülött helyett, mintegy védelmezve őket, „engesztelést szerezzenek Izráel fiaiért”. Ők mennek a kijelentés sátrához mindenki más helyett. Ötvenéves koruktól visszavonulnak, szükség esetén már csak segédkeznek a szolgálatban.