(11) „Ellenben törekedj igazságra, kegyességre, hitre, szeretetre, állhatatosságra, szelídlelkűségre.” (1Tim 6,11–16)

Akár szavanként érdemes volna megállni ennél a felsorolásnál – egyéni csendességünkben meg is tehetjük –, annyira szépen meghatározza Pál, mi a valóban fontos a keresztyén vezető számára. (Bár, ha jobban belegondolunk, ami itt szerepel, annak minden hívő ember életében meg kellene jelennie...) De találunk itt még egy szót: ellenben. Az apostol visszautal arra, amit eddig írt, ami romboló, fájdalmas, bűn, gyengíti a közösséget és a hitvallás tisztaságát – származzék akár eretnekektől, akár botló hívőktől. Ezek helyett valami mást kell megvalósítani, felépíteni – de nem kierőlködni. Az ezt követő rész gyönyörű hitvallás, a győztes Krisztusra, a dicsőséges Istenre mutat. Nem véletlenül, hiszen Pál tudja, ki képes mindezt kimunkálni bennünk: a Szentháromság Isten. Ellenben: ez a szó utal vissza arra, mit kell ellenpontozni szóval és tettel. A hit harca, a szép hitvallás pedig a kapcsolat azzal az Istennel, akivel igaz, kegyes, szeretetre kész, kitartó és szelídségében erős életet mutathatunk fel.