(26/b) „Most azonban egyszer jelent meg az idők végén, hogy áldozatával eltörölje a bűnt.” (Zsid 9,23–28)

Teljes összhangban van a levél tartalma, hiszen az elején azt olvassuk, „sokszor és sokféleképpen szólt Isten az atyákhoz a próféták által, ezekben a végső időkben a Fiú által szólt hozzánk”. Mert eszerint a végső idő az, amikor minden a teljesség igénye szerint valósul meg. Isten a legmagasabb fokon, tökéletesen jelentette ki magát a Fiú által, s ez valósult meg a bűnnel vívott küzdelemben. Krisztus által, az ő áldozatával nem egyszerűen folyamatosan emlékeztetett a bűnre, az azzal folytatott küzdelemre, hanem végső, teljes értékű megoldást szerzett általa. Eltörölte. Ami azt jelenti: bár létezik a bűn, sőt életünk során folyamatosan keletkezik is, tehát számolnunk kell a létével, el kell szenvednünk annak minden, életünket befolyásoló következményét, de végső ítéletet mért rá Krisztus keresztáldozata. Ez nem félmegoldás, nem várakozás kérdése, hanem beteljesült valóság. Isten önmagáról adott kijelentése és önmaga által bemutatott áldozata kizárólagos, tökéletes és felülmúlhatatlan. A még létező bűnt eltöröltnek minősíthetik, akik elfogadják megigazító kegyelmét.