(22) „Ezért Jézus jobb szövetségnek lett a kezesévé.” (Zsid 7,11–28)

Szövetségre és szövetségesekre szükség van. Így volt ez Isten első választottjaival, Ábrahámmal és utódaival is. Biztonságukat kezdettől a szövetségkötést kezdeményező Úr nyújtotta. Papjai változtak nemcsak halandóságuk miatt (23), hanem emberi életminőségük, a szövetséget adó Istenhez való hűségük vagy hűtlenségük miatt is. Jézus főpapsága minden addigit felülhaladóan jelent meg, és tökéletessége betöltötte azt az ígéretet, amelyet az Atya a főpapi szolgálathoz rendelt. Tökéletes főpapunk lénye és papi szolgálata nyugvópontra juttatta a papi, főpapi hivatás lényegét. Minden ilyen szolgálat alapja ebben található. Jézus Krisztus tökéletes főpapja minden hivatásos és keresztyén volta alapján egyetemesen elhívott szolgájának. „…ilyen főpap illett hozzánk: szent ártatlan, szeplőtelen…” (26) Csak őbenne értelmezhető minden egyházi szolgálati rend. Így a szövetkezéseknek semmi értelme, mert minden az egyetlen igazi, mindenre kiterjedő szövetségnek az ítélete alá esik. Az elkövetkező hetekben józanságra és alázatra van szükségünk ahhoz, hogy gyarló, emberi, anyagi, hatalmi érték, érdek orientáltságát hátrahagyva a kizárólagos szövetségre koncentráljunk. Ítélet alá ne essünk!