(3) „…igyekezzetek megtartani a Lélek egységét a békesség kötelékével.” (Ef 4,1–16)

A 4. fejezettel kezdődik az efézusi levél második fő egysége, a gyakorlati intelmek. Célja, hogy a levél olvasói vonják le az eddigiekből a következtetéseket a személyes életükre. Aki megértette a korábban kijelentett, Isten mindeneket egybeszerkesztő világtervét, annak nem kérdés a gyülekezetek egysége és ennek munkálása. Miképpen az Atya és a Fiú egy, úgy az egyház is egy Krisztussal. Az egyház Krisztusnak mint főnek egyetlen teste, amelyet Isten egyetlen Lelke éltet, akinek erejéből él a test minden tagja. Egy reménység köti őket össze, egy cél felé haladnak, egy keresztséggel váltak Jézus Krisztus új szövetségének tagjaivá, egy hit élteti őket, és egy Úr atyasága alá tartoznak. Széthúzásnak nincs helye. Az egységet akarja munkálni a Lélek békességkötelékével, ne legyünk kerékkötői! Ő ad különböző feladatokat a Krisztus-test építésére, de mindeneknek az egy igazsághoz kell ragaszkodniuk (!) a szeretet sokféle megnyilvánulásával. Nem minden egységtörekvés helyes, ott lapulhat benne a rejtett önzés (lásd: Bábel tornya). Minden krisztustalan egységtörekvés érdekcsoportok szövetkezése, s mint ilyen, szakadásokhoz vezet. Az igazság és a szeretet egyfelé húz, Krisztus felé.