(6) „Ha egy férfi vagy egy nő bármilyen vétket követ el egy másik ember ellen, az az Úr ellen követ el hűtlenséget…” (4Móz 5)

A tábor rendjének előírása után a rituális tisztaság törvénye következik. Egészségügyi alapszabály, hogy akik fertőző betegséget terjeszthetnek, tisztátalanok, hagyják el a tábor területét. Az erkölcsi tisztaság megőrzése ugyanilyen elemi, ezért az, aki kárt okoz, köteles kártérítést is adni az áldozatbemutatása mellett. A 3Móz 5,21–24 részt egészíti ki azzal, hogy a vétkes tegyen bűnvallást. Figyelemre méltó megállapítás, hogy az emberek ellen elkövetett bűneink mindig az Úr ellen való hűtlenségünk. Mintha a Teremtő azonosulna a maga képére alkotott emberrel. Nem vehetjük félvállról azt, amit egymás ellen teszünk, mert annak mindig hatása van az Isten-kapcsolatunkra, és fordítva is. A féltékenységi törvény a mai embernek megdöbbentő, nőket megalázó ókori hiedelemről és szertartásról ad képet. Ha egy férfi házasságtöréssel gyanúsítja a feleségét, a pap előtt kell az asszonyt „tesztelni”. Kibontott hajjal (szégyen) esküt kellett tennie ártatlanságáról, és meginni az ún. „átokhozó keserűvizet”. Ha ártatlan, nem árt neki, de ha bűnös, megfogan a pap által kimondott és leírt átok a termékenységére. Ez volt az istenítélet.