(15–16) „Örök rendelkezés legyen ez nektek nemzedékről nemzedékre: olyan legyen a jövevény az Úr előtt, mint ti. Ugyanaz a törvény és ugyanaz az előírás vonatkozzék rátok és a köztetek tartózkodó jövevényre.” (4Móz 15)

Kikapcsolódva a szomorú eseményekből a jövőre vonatkozó papi és a rituális rendelkezések részletezése illeszkedik be ide, ezek Mózes harmadik könyvét egészítik ki. Először az étel- és italáldozatok elkészítését írja le, azután azt hangsúlyozza, hogy a betelepülő idegenekre is (jövevényekre, később prozelitákra, akik csatlakoztak a zsidó gyülekezethez) ugyanúgy vonatkozik a törvény, mint a született izráelitákra. Jellemzően akkor nem az volt a kérdés, milyen jogok illetik meg az idegeneket, hanem az, hogy ők tartoznak a befogadó nép törvényeit maguk is tisztelni és megtartani. A tévedésből elkövetett bűnöket meg kell különböztetni a tudatosan elkövetettektől. A nem szándékos törvényszegésre áldozatbemutatással kérnek engesztelést, a szándékos törvényszegőknek azonban nincs kegyelem, az életükbe kerül. Legyen valami, ami emlékeztet és felhívja a figyelmünket Isten-kapcsolatunkra és az ő parancsolataira: a ruhán a kék-bíbor ruhabojt, mint nálunk régen a zsebkendőn a csomó.