Rendszerüzenet
Az oldal üzemeltetője süti fájlokat (cookie) használ a GDPR rendelet szabályainak megfelelően, mely fájlok a látogató számítógépén tárolódnak.

Lépj közel

Bélyegkiállítás nyílt a debreceni Déri Múzeumban: a gyűjtemény tulajdonosa Kocsis Attila nyugalmazott lelkipásztor a Tiszántúli Református Egyházkerület által alapított Magyar Református Diaszpóra Központ igazgatója. A tárlatot 2025. december 7-én nyitotta meg Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a rendezvény fővédnöke, valamint Puskás István, Debrecen alpolgármestere és Angi János, a Déri Múzeum igazgatója. A bélyegkiállítás az intézmény Zoltai Terem Galériájában tekinthető meg 2026. január 6-ig.

A tárlat 270 ország karácsonyi bélyegeit és első napi borítékait mutatja be. Kocsis Attila a következőképpen fogalmazott.

Eltűnőben van egy több mint 180 éves gyakorlat, a postai bélyegek használata. A digitális világ legyőzi a hagyományos formákat, többek között a levelezés megszokott formáit is. A postai bélyeg, mint olyan, lassan elveszti eredeti funkcióját, és lassan már csak a gyűjtők örömét szolgálja. Odaveszni látszik az a megállapítás is, amit Friedrich Hunderwassert osztrák filozófus és bélyegtervező mondott: „A bélyeg egy ország útlevele”. 

A történelem, flóra és fauna, a múlt és jelen elevenedik meg ezeken a kis papírdarabkákon. Ha külországokba megy egy levél, sok mindent üzennek a bélyegek, viszik a híreket rólunk. Sajnos egyre ritkábbak az ilyen üzenetek, maradnak, mint utolsó mohikánok a gyűjtők, akik konok szenvedéllyel tartják életben a hagyományt. Az egyes országok első kiadású karácsonyi bélyegeit bemutató gyűjtemény 1898-tól napjainkig tárja elénk az advent és a karácsony csodáját, értelmét, üzenetét. 

Három nagy csoportba oszthatjuk a kiállított bélyegeket. Az elsőbe tartoznak, amelyek nem tartalmaznak karácsonyi bibliai motívumokat, csupán egy felülnyomás, Xmas, Christmas jelzi a célt. Néhány példa: Kanada 1898, a Brit Hadsereg egyiptomi bélyege 1935, Biafra, 1969, Dakhla-szigetek, szintén 1969 és több hozzá hasonló. 

A második nagy csoportba tartoznak azok a bélyegek, amelyek nem hordoznak karácsonyi bibliai motívumokat, de kapcsolatba hozhatók az ünneppel. Akár az 1951-es kubai bélyeg, amelyen mikulásvirágok szerepelnek. Anglia 1966, ahol gyermekrajzok jelenítik meg az ünnepet. Finnország 1973, szintén a Mikulás és a rénszarvas. Az Egyesült Államok 1963-ban adventi koszorút, Észtország 1992-ben stilizált karácsonyfát jelenít meg az első karácsonyi bélyegen. 

A harmadik csoport az, ahol bevezetnek bennünket a bibliai történet világába, műalkotások reprodukciói jelennek meg a bélyegeken, a méltó emlékezést, az átélést alapozva meg. Döntően ezek alkotják a gyűjtemény jelentős részét, több mint 270 ország és entitás kiadásában. Számos esetben bibliai igét is olvashatunk mint bizonyságtételt.

Dr. Kocsis Attila
nyugalmazott református lelkész, a gyűjtemény tulajdonosa


A megnyitón készült képek megtekinthetők itt: