Kettős hálaadó istentisztelet a debreceni Nagytemplomban

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke a 117. zsoltár alapján hirdette az igét: „Dicsérjétek az Urat mind, ti, népek, dicsőítsétek mind, ti, nemzetek! Mert nagy az ő szeretete irántunk, az Úr hűsége örökké tart. Dicsérjétek az Urat!” A püspök a zsoltár alapján az istendicséret határtalanságára mutatott rá, amire a külmissziói szolgálat és a sérült gyermekek közötti munka is bizonyságul szolgál. „Határok nélkül szól ez a zsoltár, mert Isten szeretetéből és hűségéből – de csak így – képesek vagyunk határokat átlépni: fizikai és térbeli határokat, testi és lelki különbségeket, kulturális és szellemi határokat.”

Az igehirdetés másik fontos üzenete az volt, hogy az Isten dicsőítése nem alkalmi dolog, hanem életforma. Isten népének egyetemes küldetése, hogy az egész világ számára hirdesse az Úr szeretetét és hűségét, amely Jézus Krisztusban öltött testet. Ezt pedig leginkább a hétköznapi cselekedeteinkben tudjuk megtenni, ahogy arra az olvasmányként elhangzó jézusi példázat is tanít bennünket: „éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok, mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám” (Máté 25,35–36).

Az igehirdetés után Juhász Zsófia, az Immánuel Otthon és Iskola főigazgatója tanévzáró beszédében elmondta, hogy az intézmény számára az elmúlt időszak egyik legfontosabb feladata a szemléletformálás, a fogyatékkal élő emberek értékeinek bemutatása és láthatóvá tétele volt. Megköszönte a fiatalok kitartó napi munkáját, a szülők teherhordozását és a munkatársak magas szintű szolgálatát. Kiemelte, hogy különös figyelmet fordítottak az élményalapú nevelésre, és hangsúlyozta, hogy több olyan esemény is megvalósult, amelyekre az intézmény falain kívül is büszkék lehetnek, és amelyek segítik a fogyatékos emberek társadalmi befogadását és láthatóvá válását.

Az istentisztelet folytatásában Fekete Károly püspök megköszönte dr. Then Simon és Fruzsina misszionáriusi szolgálatát, amelyre 2020. február 2-án indította útra őket gyermekeikkel együtt. Felidézte, hogy a Then család egy német segélyszervezet és a Tiszántúli Református Egyházkerület támogatásával folytatott orvosi- és evangélizációs missziót előbb egy dél-perui kórházban, a kecsua indiánok körében, majd 2024 júliusától egy háziorvosi rendelőben, az Amazonas-vidék dzsungelében, a helyi törzsek között. „Az elmúlt években megtapasztaltátok, milyen küzdelmekkel és örömökkel jár az, amikor valaki egy másik kultúrájú nép között szolgálja az Urat. Köszönjük, hogy éltétek és hirdettétek Urunk, Jézus Krisztus evangéliumát, és tanúi voltatok Isten Lelke hatalmának, amely által egyesek elfordultak a bálványoktól, mert megismerték az élő és igaz Istent” – fogalmazott a püspök.

A Then család június 25-én, pénteken 17 órától a Debreceni Egyházmegye esperesi hivatalának imatermében tart képes beszámolót a perui misszió tapasztalatairól, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Fotók: Csorbáné Vad Zsuzsanna