Jelentések és beszámolók elfogadásával zárult az egyházkerületi közgyűlés második napja

A búza és a konkoly példázatát, majd Demeter Ottó igemagyarázatát hallgatták meg a Tiszántúli Református Egyházkerület Közgyűlésének alkotótagjai a testület idei ülésének második napján. (Arról, hogy mi történt az első napon, itt írtunk bővebben). A békési esperes rámutatott, hiába szeretnénk mi, emberek gyors megoldást, Jézus azt mondja a szolgáknak: hagyjátok együtt nőni a búzát és a konkolyt az aratásig.

Demeter Ottó, a Békési Református Egyházmegye esperese

„Mindig voltak emberek, rendszerek, ideológiák, világi és vallási buzgóságok, akik azt gondolták, megtisztíthatják a világot, de az Isten jobban szereti a búzát, mint amennyire mi gyűlöljük a konkolyt.”

Demeter Ottó úgy fogalmazott, hogy Isten türelme nem gyengeség, nem közöny és nem tehetetlenség, hanem irgalom. „Jézus alázatra tanít bennünket, a végső ítélet meghozatala nem a mi dolgunk” – tette hozzá az esperes-lelkipásztor, gondolatait azzal zárva, hogy lesz aratás, számadás, elválasztás: a konkoly nem marad a búza között.

„A hívő ember dolga az, hogy búzaként éljen, mert nem az lesz a kérdés, hogy hány konkolyt vettél észre, hanem mennyi termést hoztál.”

Az egyházkerületi közgyűlés 79 jelenlévővel határozatképes volt. Ennek megállapítása után a püspöki jelentésre került sor. Dr. Fekete Károly azzal kezdte az elmúlt egy évet felölelő visszatekintését, hogy 2026-ra Az imádság éve tematikát hirdette meg a Magyarországi Református Egyház. Az esztendő során az erről való közös gondolkodás egyházkerületi és egyházmegyei szintű fórumokon is rendszeresen megjelent. Ugyancsak meghatározta a januártól kezdődő időszakot a protestáns gályarabok felszabadításának 350. évfordulója: az egyháztörténeti jelentőségű eseményekről nyilvános beszédek, tanulmányi füzetek, képeskönyvek emlékeztek meg, továbbá ünnepi istentiszteletet és konferenciát is szerveztek a protestáns felekezetek, végül november 20-án egy tudományos konferencia és bélyegbemutató zárja majd a programsorozatot. Szintén a jubileum jegyében telik a debreceni Kistemplom éve, amelynek építését éppen 300 éve fejezték be. Jelentőségét nemcsak az adja, hogy a cívisváros „legöregebb temploma”, hanem az is, hogy a Ferenc József által kiadott protestáns pátens történetének ikonikus helyszínévé vált: 1860 januárjában itt védte meg Balogh Péter, akkori helyettes püspök a Tiszántúli Református Egyházkerület Közgyűlésének működését a császári biztos beavatkozásától. A Kistemplom gazdag múltját tanulmánykötet és mesekönyv, továbbá kiállítások és rendezvények mutatják be.

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke

Fekete Károly arra is visszatekintett, hogy 100 éve született Kocsis Elemér püspök. A külkapcsolatokról szólva megemlítette többek között a Generális Konvent részegyházaival szervezett közös programokat, a Római Magyar Akadémián tett látogatásait, illetve az RCA Global Mission és az egyházkerületünk közötti szerződés meghosszabbítását, valamint Jerry Pillay EVT-főtitkár látogatását. Egyéb találkozók és fórumok között sorolta az Egyházkerületi Bált, a Revitalizációs Műhely tevékenységét, az országos Kántortalálkozót, és nőszövetségi, illetve kórházlelkészi programokat is. Tájékoztatást adott a lezárult, vagy jelenleg is zajló beruházásokról, például a vámosatyai, csengeri és kölcsei templomokat érintő, európai uniós forrásból megvalósuló felújításról. A püspök kiemelte, hogy 33 hálaadó alkalmon vehetett részt a legutóbbi közgyűlés óta, ezenfelül épületek, emlékművek, harangok és orgonák avatásán is szolgált, kilenc gyülekezetben pedig lelkipásztor-beiktatás történt. „Generális vizitációt” 14 helyszínen tartott, ezekben a gyülekezetekben egy-egy hétvégi istentiszteleten vállalt igei szolgálatot. A közgyűlés ebben az évben is tájékoztatást kapott a nyugdíjba vonult lelkészekről, lelkipásztorcsaládok gyarapodásáról és az egyházkerület veszteségeiről is. Az alkotótagok külön is megemlékeztek dr. Kocsis Márta egyházkerületi jogtanácsosról, aki a közgyűlés idei első, szeptember 12-i ülését követő napokban váratlanul hunyt el.

Fekete Károly beszámolóját az egyházkerületi közgyűlés egyhangúlag elfogadta.

Ezt követően a szentelendő lelkészek kérték a közgyűlés támogatását. Rövid bemutatkozásuk után a testület mind a tíz fiatalt megerősítette szándékában.

Az ülés második felében beszámolókra került sor. Minden bizottság és előadó jelentését elfogadta a testület: a Missziói, a Tanulmányi és a Katechetikai Bizottság beszámolóját egyhangúlag, a Diakóniai Bizottságét egy tartózkodás mellett. Ugyancsak teljes támogatást kapott a Pasztorációs Intézet, a Szenci Molnár Albert Református Diákotthon, a TTRE Gyűjteményei, a Református Művelődés- és Iskolatörténeti Kutatóintézet, az Európa Rádió, a Kőszikla Alapítvány, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, a Debreceni Református Kollégium, a hajdúszoboszlói Forrás Missziós Ház, valamint a Püspöki Palota Vagyonbizottságának jelentése is. A különböző szolgálati területek közül a zeneügyi, a cigánymissziós, az ökumenikai-külügyi, a tábori lelkészi, az ifjúsági, a kórházmissziói, valamint a sajtó- és kommunikációs – ezzel szoros összefüggésben a Református Tiszántúlról szóló – beszámolót is ellenszavazat nélkül fogadta el a testület.

A tanügyi jelentés során aktuális kérdéseket is felvetettek az alkotótagok: a gyermekvédelmi törvény változásaival kapcsolatban dr. Veress Bertalan tanügyi főtanácsos elmondta, hogy a református intézmények alapdokumentumaitól eltérni nem kell és nem is szabad, ahogy fogalmazott, „ez jogunk és lehetőségünk”, de a közeljövőben elvi szinten foglalkozni kell a kérdéskörrel. Válaszait és jelentését egyhangúlag fogadta el a közgyűlés.

A közgyűlés rövid ebédszünet után a Debreceni Református Nagytemplomban folytatódott, a lelkészszentelő ünnepi istentisztelettel. Erről itt írtunk bővebben.